2013. június 13., csütörtök

quattuordecim



Nagyon sok időbe telt, mire a képek elkészülte után végre meg tudom osztani őket blogomon. Londonnal kapcsolatban nagyon sok gondolat kavarog a fejemben azóta, mióta megfordultunk ott. Hozzá kell tennem, hogy hosszú idő óta ez volt az első kirándulás, melyen kifejezetten a fotózás volt középpontban. A fotózás pedig valahol összeköthető a figyelemmel. Olyan figyelem ez, mikor a dolgok mögé próbálsz látni, keresel, keresed a valódi arcot. London mutatott egy arcot nekünk, számomra kedveset. Nem áztatott el minket, nem éreztem komornak, sőt! Sokszínűsége és lakóinak közvetlensége pontosan a másik oldalra billentette a mérleget. Ebből szeretnék megosztani egy szeletet, egy-két pillanatot, melyet mi kaptunk, és amit nehéz lenne megfogalmazni.