2012. március 31., szombat

octō

Amolyan kedvcsinálónak, ha már amúgy is a nyár küszöbén állunk lassan.

Tavaly egy fotós barátomnak köszönhetően eljutottam a Balaton Regatta sorozat három állomására. Hazudnék, ha első körben odafelé menet azt mondanám nem fordult meg a fejemben, hogy egy sznob, magát a tömegtől mesterségesen klikkesítő társaság zártkörű kis produkcióját kell fotóznom, adott esetben szinte kívülállóként. Legnagyobb meglepetésemre csalódás ért és megtanultam, hogy az előítélet melyet magamban felállítottam közel sem helytálló. A társaság végtelenül barátságos, majdnem hogy inkább családias volt, mindezek mellett pedig mindenek felett nyitott. A történet nem is a versenyről, mintsem inkább a hétvégi közös vitorlázásról szólt. S bár persze voltak, akik komolyabban vették a dolgot, bőven lehetett látni olyan versenyzőket is, akik a család és a baráti társaság kedvéért szinte délutáni napozássá konvertálták a nem kis mezőnyben való részvételüket. Nyilván ehhez adott esetben hozzájárult a nem túl kedvező széljárás is. A következő pár kép is inkább a hangulat mintsem a kiélezett verseny jegyeiben lettek kiválogatva. Ettől függetlenül persze ne felejtsük el, ez egy vitorlás verseny :) .



2012. március 28., szerda

septem

Sokan nem értik miért. Mit látunk mi bennük, hogy évről évre visszamegyünk már-már akár fotózás nélkül is. Rájuk pislantunk, megvannak, nyílnak, örülünk. Van, aki látni szeretné őket és lehet, megérti a varázsát a dolognak.

Számomra ők a tavasz kis hírnökei, a leány és fekete kökörcsinek.