Nem tűntem el. A hosszú téli szünet után újra kezembe vettem a gépet. Egy februári
Dubrovniki kirándulásról osztanék meg most pár képet. Szokás szerint egy két
benyomást próbálnék mutatni a helyről, illetve pár gondolatot hozzáfűznék a
képekhez.
Ne gondoljuk azt, hogy a Dubrovniki karnevál bármilyen szinten is köszönő viszonyban lehet egy Velencei karnevállal vagy akár egy Mohácsi Busójárással. Megvolt ennek az egésznek biztosan a hangulata anno, de sajnos nem lehet kijelenteni, hogy a háború óta újrakezdett karneválsorozat ezen állomása a második hétvégéjén tömegeket vonzott volna.
Ne gondoljuk, hogy az érettnek és puhának
kinéző narancsszerű gyümölcs édes lesz. Pláne ne gondoljuk, hogy biztosan narancs :) .
A mindenhol látható jó erőben lévő macskák, nem a mindenhol
jelenlevő jó erőben lévő galambokból élnek (elsősorban). A város kikötője és a
halászok bőséges eledellel látják el a kis ragadozókat.
Ne gondoljuk, hogy a piacon 10 óra magasságában lévő nénik
ott lesznek később (akár egy óra múlva) is a kandírozott narancsokkal és egyéb
nyalánkságokkal.
